HaNNaH aReNDT egyesület

A konferencia témája
A Hannah Arendt Egyesület azért szervezett a Goethe Institut Budapest-tel közös konferenciát, hogy segítse a tanárok felkészülését az április 16-i Holokauszt Emléknapra, amely a 2000/2001 tanévben került bevezetésre.
A konferencia témája az volt, miként segíthetik a tanárok a rasszizmus, előítéletek, antiszemitizmus és totalitarianizmus következményeinek és a demokráciában való részvétel fontosságának megértését.

A konferencia céljai

felhívni a figyelmet a Holokausztról és az állampolgári felelősségről szóló oktatás fontosságára
ˇ minél több tananyagot, dokumentumot és módszert bemutatni a konferencián
ˇ elősegíteni a magyar iskolák és más országok iskolái közötti együttműködést

Célcsoport
A konferenciára első sorban tanárokat, oktatási szakembereket és kutatókat vártunk. A résztvevő tanárok nagy része (84%) vidéki iskolákból érkezett. A konferencián hetvenöten vettek részt és a nyilvános kerekasztal-beszélgetésen körülbelül kétszáz érdeklődő jelent meg.

Program
A konferencia céljaival összhangban a program lehetőséget nyújtott az általánosabb kérdések megvitatására éppúgy, mint a különböző oktatási módszerek és tananyagok bemutatására, valamint a személyes kapcsolatok kialakítására.
Az első napon a Goethe Institut Budapest igazgatója, a Hannah Arendt Egyesület elnöke és az oktatási miniszter képviselője nyitotta meg a konferenciát.
A következő napon a részt vevők olyan programokkal és tananyagokkal ismerkedhettek meg, amelyeket különböző non-profit szervezetek dolgoztak ki: a Hannah Arendt Egyesület, a MAZSIHISZ, az Alapítvány az Emberi Jogok és a Béke Oktatásáért, a Holokauszt Dokumentációs Központ, a Mangó Műhely, a "Párbeszéd a toleranciáért" program, a Soá Alapítvány és a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola Judaisztikai Diák Kutatócsoportja. Két másik előadás arról szólt, hogy hogyan dolgozzák fel a német diákok a Holokauszt történetét. A nap folyamán bemutatott három filmet a résztvevők ingyen megkapták.
Az esti program során lehetőség nyílt a zsidó közösségi-kulturális életben fontos szerepet betöltő Bálint Zsidó Közösségi Ház tevékenységével való megismerkedésre és a Hóra-táncolás elsajátítására. A konferencia résztvevőit a Bálint Zsidó Közösségi Ház igazgatója meleg fogadtatásban részesítette.
A következő két nap során a Németországból, Izraelből, Svédországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezett előadók mutatták be programjaikat és tananyagaikat kisebb csoportfoglalkozások formájában.
A Goethe Institut-ban rendezett nyilvános kerekasztal-beszélgetés, a "Holokauszt Emléknap Magyarországon: Történelem - Emlékezés - Demokrácia", amelyen Kertész Imre, Kende Péter, Kovács András és Szántó T. Gábor vett részt nagyon sok érdeklődőt vonzott, bizonyítván a konferencia témájának jelentőségét. A kerekasztal-beszélgetés alkalmából rendezett könyvvásáron, a kiadók - az Új Mandátum, a Múlt és Jövő és az Osiris - a bolti árnál jóval olcsóbban árulták témával kapcsolatos könyveiket.

Előadások

Beró László (Hannah Arendt Egyesület): "Szemtől szemben a történelemmel és önmagunkkal" program Magyarországon
Olti Ferenc (MAZSIHISZ): Zsidó jövőkép és együttélés-politika Auschwitz és a millenium után
Borbélyné Nagy Éva (Alapítvány az Emberi Jogok és a Béke Oktatásáért): Emberi jogok oktatása
Mohácsi Andrea (Mangó Műhely): Roma kultúra oktatás az általános iskolákban
Szita Szabolcs (Holokauszt Dokumentációs Központ): Holokauszt Dokumentációs Központ
László Klára (Párbeszéd a Toleranciáért program): Túlélők és mentők párbeszéde
Illy Luca (Soá Alapítvány): Túlélő interjúk
Julie Chaitin (Tel Aviv University): Hol állok én? Izraeli és német fiatalok szembesülése a Holokauszttal
Regina Wyrwoll (Goethe Institut-Németország): Holokausztoktatás Németországban
Christer Mattsson (Kulturális Minisztérium, Svédország): Holokausztoktatás - a svéd modell
Jan Munk (Terezin Memorial): Oktatási programok a Terezin Emlékhelyen

Műhelyek

Matthias Heyl (Holokauszt Oktatási Kutatóközpont, Németország): A Holokauszt társadalma
Chava Baruch (Yad Vashem, Izrael): Mindennapi élet a Varsói Gettóban
Helene Lipowsky (Ministerium für Bildung, Wissenschaft und Weiterbildung, Rheinland-Pfalz, Németország): A helyi emlékek feltárása - példa a tartós történelmi emlékezet kialakítására
Petra Mumme (Fritz Bauer Institut, Németország): Konfrontáció: egy pedagógiai megközelítés a holokauszt történetének és következményeinek feltárására
Allan Siegel (School of Art Institute of Chicago, USA): Videó és az új média: a holokauszt feldolgozásakor alkalmazható pedagógiai eszközök
Bev Meyer-Zemo (Facing History and Ourselves Foundation, USA): Interaktív, tapasztalati és egészleges megközelítés a Holokauszt és állampolgári felelősség oktatásában: miért szükségesek ezek a módszerek?

Kerekasztal

Holokauszt Emléknap Magyarországon: történelem - emlékezet - demokrácia
Kertész Imre, Kende Péter, Kovács András, Szántó T. Gábor.

A képekre kattintva megtekintheti azok nagyított változatát.

(A kerekasztal szövege megjelent a Szombat c. folyóirat 2002. januári számában)

Értékelés és eredmények
A résztvevőket a konferenciát öt kategória szerint értékelték: általában a konferenciát, a programot, a szervezést, a legjobb és a legrosszabb előadást. Az értékelőlapok szerint a résztvevők igen jónak találták a konferenciát: az átlagok a három első kategóriában 9.44 , 9.2 és 9.2 voltak tíz-fokú skálán. Legtöbben Chava Baruch, Christer Mattsson és Matthias Heyl előadásait értékelték legjobbként, valamint a kerekasztal beszélgetést. Egyik előadást sem említette kettőnél több ember, mint legrosszabbat. Az értékeléseket összegezve tehát levonhatjuk a következtetést, hogy a program igen jó fogadtatásra talált.
A konferenciáról több újságcikk is megjelent a magyar és német lapokban, és 70 perces összeállítás foglalkozott vele az MTV2 Tudóra című műsorában.
A konferencia eredményeképpen a Lauder zsidó Közösségi Iskola és a veszprémi Lovassy Gimnázium felvette a kapcsolatot egymással: a Lauder Iskola fotókiállítását az észak-magyarországi zsidó építészeti emlékekről meghívták a veszprémi iskolába.
A konferencián bemutatott "Lili és Anikó" című filmet bemutatják a békéscsabai főiskolai "Zsidó Kulturális Napok" keretében és egy helyi tv-csatorna is bemutatta.

A konferencia anyagából kötet készült "Holokausztoktatás és autonómiára nevelés" címmel.

A kötet megjelenését a Holland Királyság Nagykövetsége és a Soros Alapítvány támogatta.

A konferencia megrendezését támogatta az Oktatási Minisztérium, a Friedrich Naumann Alapítvány, az Osztrák Kulturális Intézet, Kanada Nagykövetsége, a Holland Királyság Nagykövetsége, Izrael Állam Nagykövetsége és a Soros Alapítvány.